1066 Budapest, Teréz krt. 58. III/4.
Tel: (06 1) 312 1695, (06 1) 269 1440, fax: (06 1) 353 2230
E-mail: bpkamara@t-online.hu, bkk@mokk.hu
A közjegyzőségről jelenleg a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény rendelkezik. Ez a jogszabály határozza meg, kiből lehet közjegyző, kik a közjegyzőhelyettesek és a közjegyzőjelöltek.
A törvény közhitelességgel ruházza fel a közjegyzőket, hogy a jogviták megelőzése érdekében a feleknek pártatlan jogi szolgáltatást nyújtsanak.
A közjegyző a jogügyletekről és jogi jelentőségű tényekről közokiratot állít ki, okiratokat őriz meg, a felek megbízásából pénzt, értéktárgyat és értékpapírt vesz át a jogosult részére történő átadás végett, a feleket a hatáskörébe utalt eljárásokkal kapcsolatban - a felek esélyegyenlőségének biztosításával - kioktatással segíti jogaik gyakorlásában és kötelességeik teljesítésében. A közjegyző folytatja le a hatáskörébe utalt hagyatéki eljárást és egyéb nemperes eljárásokat, a jogszabály által meghatározott hatáskörében az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez (erről bővebben itt).
A közjegyző az eljárása során csak a törvénynek van alávetve, és nem utasítható. Az ügyekben részrehajlás nélkül, hivatását személyesen gyakorolva köteles eljárni.
Köteles megtagadni a közreműködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, így különösen ha közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, illetőleg amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen.
Ha a közjegyző az eljárása során aggályos körülményt észlel, de a közreműködés megtagadására nincs ok, köteles e körülményre a fél figyelmét felhívni és ezt az iratban feltüntetni. Ha a fél ez ellen tiltakozik, a közjegyző a közreműködését megtagadja.
A közjegyző nem járhat el abban az ügyben, amelyben mint bíró a Polgári perrendtartásnak a bíró kizárására vonatkozó szabálya szerint nem járhatna el.
A közjegyző a közreműködését a törvényben említetteken kívül más okból nem tagadhatja meg. A közjegyző közreműködését végzéssel tagadja meg, a végzést írásban kell közölni azzal a féllel, aki a közjegyzőt a közreműködésre felkérte.
A közjegyzőt a tevékenységéért jogszabályban meghatározott díj és költségtérítés illeti meg (erről bővebben: itt).
A közjegyző tisztsége ellátásán kívül csak tudományos, művészi, irodalmi, oktató és műszaki alkotó munkát, továbbá sporttevékenységet végezhet keresőtevékenységként. Nem végezhet sem személyes közreműködéssel, sem korlátlan anyagi felelősséggel járó vállalkozási tevékenységet, ingatlant vagy kölcsönügyletet nem közvetíthet, a közjegyzői tevékenységgel összefüggésben kezességet vagy szerződést biztosító más kötelezettséget nem vállalhat.
Sem hivatalában, sem hivatalán kívül nem tanúsíthat olyan magatartást, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja.
Az eljárása során tudomására jutott adat és tény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli; e kötelezettsége a közjegyzői működésének megszűnése után is fennmarad.
A közjegyző a közjegyzői működése körében okozott kár megtérítéséért a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint felel.
A közjegyző illetékességi területe általában annak a helyi bíróságnak az illetékességi területével egyezik meg, amely a közjegyző székhelyén működik (a Budapesten működő közjegyzők illetékessége a főváros egész területére kiterjed); helyszíni eljárást az illetékességi területén folytathat.
A közjegyzőt az igazságügyért felelős miniszter nevezi ki határozatlan időre.
A kinevezés tartalmazza a közjegyző székhelyét.
Közjegyzővé az nevezhető ki, aki
a) magyar állampolgár,
b) büntetlen előéletű,
c) választójoggal rendelkezik,
d) egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik,
e) a jogi szakvizsgát letette,
f) legalább 3 évi közjegyzőhelyettesi, bírói, ügyészi, ügyvédi, jogtanácsosi vagy közjegyzői gyakorlatot igazol.
Nem nevezhető ki közjegyzővé az,
a) aki a jogi képesítéshez kötött foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés hatálya alatt áll,
b) akivel szemben szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztést vagy közérdekű munkát, gondatlan bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki, illetve akinek a büntetőeljárás során kényszergyógykezelését rendelték el, és a bűnügyi nyilvántartásban szerepel,
c) akit a közjegyzői fegyelmi bíróság jogerős határozattal hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel sújtott, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 évig,
d) aki egészségi állapota miatt vagy más okból a hivatás ellátására alkalmatlan,
e) aki életmódja vagy magatartása miatt a közjegyzői hivatás gyakorlásához szükséges közbizalomra érdemtelen,
f) akivel szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn és nem vállalja, hogy kinevezése esetén azt az eskütétel időpontjáig megszünteti.
A bűnügyi nyilvántartásnak a pályázóra vonatkozó teljes körű adatait a miniszter szerzi be, és azt a közjegyző kinevezésekor mérlegeli.
A közjegyzői állást pályázat útján kell betölteni.
Annak a területi kamarának az elnöksége, amelynek területén a megüresedett közjegyzői állás van, a pályázatot meghirdeti, és a pályázók közül javaslatot tesz a kinevezésre.
Olyan közjegyzői székhely esetén, ahol jelentős számban élnek nemzeti kisebbséghez tartozók, a nemzetiség nyelvét ismerő pályázót előnyben kell részesíteni.
Közjegyzőt a beleegyezése nélkül nem lehet más székhelyre áthelyezni.
A közjegyző a kinevezését követő 3 hónapon belül a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke előtt esküt tesz. Az eskü szövege a következő: „Becsületemre és lelkiismeretemre esküszöm, hogy a Magyar Köztársasághoz hű leszek, az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom, a hivatali és magántitkot megőrzöm, és közjegyzői kötelességeimet lelkiismeretesen teljesítem.”
A közjegyző és a közjegyzőhelyettes hivatali aláírása a közjegyző vagy közjegyzőhelyettes névaláírásának, valamint a közjegyző hivatali bélyegzője lenyomatának együttes alkalmazása. A közjegyző és a közjegyzőhelyettes hivatali aláírásával látja el a hatáskörébe tartozó ügyben általa készített közokiratot.
A közjegyző és a közjegyzőhelyettes hivatali elektronikus aláírása a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által részükre rendszeresített minősített elektronikus aláírás. A közjegyző és a közjegyzőhelyettes minősített elektronikus aláírásával látja el a hatáskörébe tartozó ügyben általa készített elektronikus közokiratot.
A hivatali elektronikus aláírásként olyan minősített elektronikus aláírás használható, amely megfelel a következő feltételeknek:
a) az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítványban a hitelesítés-szolgáltató feltüntette annak a tényét is, hogy az aláíró közjegyző vagy közjegyzőhelyettes;
b) a hitelesítés-szolgáltató biztosítja, hogy a tanúsítvánnyal kapcsolatos érvényes visszavonási kérelem alapján a módosított visszavonási állapotot legfeljebb 3 percen belül közzéteszi a nyilvántartásában, és a tanúsítvány ellenőrzését kérő felhasználóknak a tanúsítvány visszavonási állapotáról folyamatos tájékoztatást ad.
A hivatali elektronikus aláírás nem használható, ha
a) az aláíró közjegyzői szolgálata megszűnt vagy az aláírót törölték a közjegyző-helyettesi névjegyzékből,
b) az aláírót szolgálata alól felfüggesztették, vagy vele szemben határozott időre szóló, hivatalból való felfüggesztés fegyelmi büntetést szabtak ki,
c) az aláíró közjegyzői szolgálatát szünetelteti,
d) az aláíró az aláírás-létrehozó adat elvesztéséről vagy arról szerzett tudomást, hogy az aláírás létrehozására illetéktelen személy vált képessé.
A közjegyzői szolgálat megszűnik:
a) a miniszterhez benyújtott írásbeli lemondással,
b) a magyar állampolgárság vagy a választójog elvesztésével,
c) a jogi képesítéshez kötött foglalkozástól a bíróság jogerős ítéletével történő eltiltással,
d) ha a közjegyzőt hivatásának gyakorlására alkalmatlanná vagy érdemtelenné nyilvánították,
e) a közjegyzői fegyelmi bíróság hivatalvesztést kimondó jogerős határozatával,
f) a 70. életév betöltésével,
g) ha a közjegyzővel szemben a szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztést vagy közérdekű munkát, gondatlan bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki, illetve a büntetőeljárás során kényszergyógykezelését rendelték el, és a bűnügyi nyilvántartásba bekerül,
h) ha a közjegyző az esküt nem tette le,
i) a közjegyző halálával,
j) ha a közjegyző a kinevezésekor fennálló összeférhetetlenséget az eskütétel időpontjáig nem szüntette meg vagy ha az összeférhetetlenség a kinevezést követően keletkezett.
Ha a közjegyzőt országgyűlési, helyi önkormányzati képviselőjelöltként, illetőleg polgármesterjelöltként nyilvántartásba vették, ettől az időponttól a választás befejezéséig, illetőleg megválasztása esetén mandátuma megszűnéséig közjegyzői szolgálata szünetel. A közjegyző a szünetelés időtartama alatt közjegyzői tevékenységet nem végezhet, részére tartós helyettest kell kirendelni. A közjegyzői szolgálat szünetelése alatt a közjegyző kamarai tagsága fennmarad, de nem gyakorolhatja a kamarai tagságból eredő jogokat, és nem terhelik a kamarai tagságból fakadó kötelezettségek.
A közjegyzői kar utánpótlását a közjegyzőjelöltek és a közjegyzőhelyettesek biztosítják.
A közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes a közjegyzővel áll munkaviszonyban.
Közjegyzőjelöltként kérelemre a területi kamara névjegyzékébe a területi kamara elnöksége azt veheti fel, aki:
a) magyar állampolgár,
b) büntetlen előéletű,
c) egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik,
d) igazolja, hogy a kamara területén működő közjegyzővel közjegyzőjelölti munkakör betöltésére munkaszerződést kötött.
Közjegyzőhelyettesként a közjegyzői kamara névjegyzékébe azt a kérelmezőt lehet felvenni, aki:
a) magyar állampolgár,
b) büntetlen előéletű,
c) egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik,
d) jogi szakvizsgával rendelkezik,
e) igazolja, hogy a kamara területén működő közjegyzővel közjegyzőhelyettesi munkakör betöltésére munkaszerződést kötött.
Azok az – elsősorban büntetőjogi – tilalmak, amelyek a közjegyzővé válásnál érvényesülnek, irányadók a jelöltekre és a helyettesekre is.
A közjegyzőjelöltet és a közjegyzőhelyettest a közjegyző valamennyi közjegyzői ügykörben köteles foglalkoztatni és a gyakorlati képzéséről gondoskodni.
A közjegyzőhelyettes a közjegyző utasítása és felelőssége mellett önállóan intézhet közjegyzői ügyeket; a tanúsítvány kivételével az általa készített közjegyzői okirat érvényességéhez, közjegyzői okiratról kiadmány vagy másolat kiadásához a közjegyzőnek az okiratra vezetett ellenjegyzése szükséges.
A titoktartás és az összeférhetetlenség szabályai a közjegyzőjelöltre és a közjegyzőhelyettesre, a kizárás szabályai a közjegyzőhelyettesre is irányadóak.